Tegnap kiástam a szenyvízcsőnek az árkot. (Ásni szívás) Megszenvedtem vele, mert feltártam valami réges-rég behordott betonjárda-szerűt. A dombról lejövő víz simán ráhordott kb 10 centi földet, aztán volt káromkodás, mikor az ásó megállt... Örömömre, tele volt a környék féltéglával, kővel, meg ilyenekkel... Tiszta élvezet volt ásni... Szerencsére csak 2-3 métert kellett.
Kiókumláltam a tisztító és a tartály helyzetét is, kiszámoltam a csöveket, kanyarokat, amikre szükségem lesz, és ma reggel meg is vettem. Szereztem szivattyút is. A Jó kis ruszki búvár lengyel verziója (szerintem tök ugyan az). Inkább a helyi boltban vettem meg, mert íhy ha kileheli a bűnös lelkét, akkor van esélyem érvényesíteni a garanciát. Neten valahogy ebbe kevésbé bízom, legalábbis nem egy két éves garancia esetén. (Sajna duplannyit fizettem érte, szóval remélem beszarik egyszer a 2 év alatt... :P )
A WC is megtalálta a helyét, a kis csöveivel együtt. Ki lett vágva a mögé passzoló Gipszkarton panel, és meg kell mondjam, jól is néz ki. :P
Ma délután igyekszem összerakni a szenyvizcsöves bulit, meglátjuk mennyire jutok vele. Megvettük a tisztítót is, 1-2 nap és ideér.
A végén még lesz üzemelő WC a hétvégére. Akkor már csak egy dizájner nejlondarabot kell felszögelni az ajtó helyére, és lehet alkotni nagyokat.