Nna, ez egy fejlövés...
Irány a bank, kellene zsé. Van egy masik lakásunk ami magasabb értékű, ezt beterhelnénk, hogy megvegyük ezt a nagyon olcsó (ilyen kalamajkával nem csoda, hogy lement 120-ról 40-re.... és még alkudtunk. :D ) házat, aztán felújítsuk.
Bank bólogat, persze, remek, semmi gáz.
Megkötjük az előszerződést.
Bank visszaszól, bocsesz... a házban két család lakik, ti csak egy felét veszitek meg, de az önkormányzatnál ez a ház egy címen szerepel. az elmúl kb 50 évben senki nem választotta ketté... Uff.... remek. Irány a másik bank, közben ketyeg az óra.
Másik bank: Persze, remek, adunk.
2 hét múlva: várjatok már, nincs ajtó...? hát az nem lehet, ajtótalan házra nem adunk pénzt....
Ok. az első bank felajánlotta, hogy vegyük fel a pénz szabadfelhasználású kölcsönként és amikor megvan a szeparáció (külön cím, egyebek) akkor átalakítható. Az eredeti 6.8%-helyett 3 hónapig 8.1% lesz a hitel. Az mennyi pénz? havi 40 zloty. Ok, bassza nyúl, csináljuk!
Itt vagyunk most. Állítólag lesz pénz.
Másik szál: Leszek-e én (is) tulajdonos.
Amíg lakásvásárlási hetelről volt szó, addig nem lehettem. Most lett új munkám (hehe, itt a közelben) és így én enm vehetek fel hitelt. Ha nem én veszem fel, akkor nem lehetek tulaj. Ok. Logikus.
Aztán lett az, hogy nem lásvásárlási hitel, én is lehetek tulaj! Hohóóó, 50%-ot ide nekem!
De kiderült, hogy hivatalos szinkrontolmács kell az ügyvédnél, hogy én is legálisan tulaj lehessek, mivel nem vagyok lengyel... Jó, tudok is szinkrontolmácsot, sőt, az összes adóhoz, illetékhez képest nem is brutál az összeg amibe 2 óra magyar-lengyel tolmácsolás kerül, de ehhez új előszerződés kell... és mindez kiderül hetfőn, mikor kedden írjuk alá a papírokat.
Maradok nincstelen.
