Házfelújítás

Igazából a cím pont lefedi, hogy mi történt a hétvégén. 

Megint elköltöttünk egy kissebb zsák zlotyit, és hazatranszportoltuk a kádat, rötyit, csempéket...

A swiftet megraktam szigoruan a forgalmiban megengedett tömegre, és teherautósan hazavezettem. A bukkanókon meg aprókat sikkantottunk. Még mindketten emlékszünk a kiszakadt első kerékre... 

De meglett minden. a szombat délután vidám falrombolással telt, előrehoztuk a pincebejárat készítését. 

Mivel domboldalban van a ház, a pincém padlója kvázi 20-30 centivel van csak a föld színe alatt. Ergo a pinceablak kb 150 magasan van. Az alatta lévő falat kikaptuk, és volia, ajtó. Egy levágott OSB egy pár zsanérral és egy lakattal egész használható-zárható pincelejárót hozott létre. Szerencsére mindketten lulról szagoljuk a 170-et, ezért laza főhajtásal be tudunk menni. 

Miközben asszony vidáman porlasztotta a falat az Einhellel, én odafönt a vízvezetéket próbálgattam. 

A vasárnap is hasonlóan telt. Goska a ház bejárati ajtajánál falazott (me kiöntöm talán betonnal az ajtókeretet) én meg a vízcsoveket ragasztgattam. Fene gondolta, hogy ez ennyi kis kanyart kíván... inkább a hajtogatható PEX csövet vettem volna!

Itt jön fel a pincéből a víz, illetve megy le a fekete (derítőbe) víz a mosogítóból, a szürke (újrahasználható) a fürdőből, jön vissza a fürdővíz a rötyitartály felé, meg hasít a melegvizes cső a konyha felé... (a luk túloldala a konyha) Hopp, ezen a képen még nincs is minden rajt... :P

A bontás befejeződött. (na jó, mondjuk, úgy; nagyjából) 

A két szomszéd srác segedelmével Goska kitakarította a kecót. Az állam leesett a fűbe, mikor megláttam a kb 40 kilós srácot kilendíteni a törmelékesvödröt az ajtón, midőn megérkeztem tegnap a tett helyszínére...

 Goska csak vállat vont, suli után jöttek a srácok (talán 10 és 14 évesek) és elkezdtek dolgozni... 8)

Miután én meghoztam a nehéztüzérséget, együtt elsikáltuk a maradék válaszfalat a házban, kirámoltuk a törmeléket és fel is söpörtünk. Komolyan le a kalappal a srácok előtt, úgy dolgoznak, mint 3 alkesz segédmunkás összerakva... és még fizetést sem ajánlottunk nekik... Ki kell puhatolózni a szülőkkel, hogy adhassunk nekik valamit... Így most van időm megcsinálni az összes vésést, kivágni a pinceajtót, mielőtt a konténert elviszik hétfőn. 

Ha a szomszédaim olyanok mint a két gyerek, akkor nagyon babán elleszünk. 

(nem vagyok még olyan vén, emlékeztem rá, mit akartam 14-15 évesen apám építkezésein... ezért, mikor már alacsony volt a fal, az idősb srác kezébe nyomtam a bontókalapácsot. "Kipróbálod?" :P Hehe, csillant a szeme! ) 

Berakodtuk az építőanyagot. :P

Szombaton bevásárlás volt. Még a lakás felújításánál, tavaj fedeztünk fel egy csempe- és fürdőbolt hálózatot, ahol az egyik (legnagyobb) telephelyen gyártásból kivont csempét, járólapot, illetve szállításkor sérült kádat, kabint, rötyit, ilyesmit árulnak. Fillérekért. 

Igy lett anno a lakásban nagyon puccos Cersanit zuhanytálca és minőségi csempe járólap pofátlanul olcsón.

Tehát újra ellátogattunk oda. És be is vásároltunk.  Járólap és csempe a fürdőbe, sarokkád és rötyi lett lőve, a rötyi kivételével mind az eredi árának kb 20%-ért. :D Imádom az ilyet. szerencsére kiharcoltuk, hogy leszállítják ingyen Chrzanowba. A chrzanowi bolt csak 15km, Bytom (ahol a fő telep van) majd 90. Így nem kellett keresztülkocsikázni fél Malopolskán és Slask-on egy sarokkáddal a tetőcsomagtartón meg 150 kiló csempével a hátam mögött. Gondolom a kocsi fellélegzett. :P 

Délután-este elmentünk abba a böszme nagy Praktiker szerűbe ahol korábban lestoppoltunk egy raktáron ragadt bejárati ajtót. (persze kedvezménnyel. :D ) Marha jópofa bolt, az építős részlege az drive through. Bemész kocsival, megrakod, kimenetkor lecsekkolják mi van nálad, kifizeted, aztán egy biztonsági őr lecsekkolja. 

Mindegy. mi csak apró szarokat vettünk, a ventillációs rendszerhez. Nomeg az összes gipszkartont, fémszerkezet-elemeket, ragasztót, zsákos betont, bejárati ajtót. Ezeket kiszállítják. A Swift kb beleolvadna a parkoló aszfaltjába ha ezt mind fel akarnám málházni rá.

Ezzel a bevásárlással eredményesen el is ment a szombat. De legalább könnyfakasztó mennyiséget költöttünk anyagra. :D 

Vasárnap. Bontsunk. Legyen luk az ajtónak. 

Asszonyt ráeresztettem valami kapirgászós melóra, amibe gyorsan beleunt, ezért beavattam a bontókalapács operációjának rejtelmeibe. (Kép a konyhából az előszobaajtó felé)

Na ez tetszett neki. Hasznosan lekötve az ő energiáit, és felszabadítva az enyémet, meglepően sokat tudtunk elkotni. Levágtam a haszontalan gázcsövet belülről (a gázt már régesrég kikötötték) és kiütöttem a falból. Kibányásztam a régi vízcsoveket a pincéből és kivágtam a padlásfeljárót. 

Hogy legyen valami ajtó, felfúrtunk egy ajtókeret-darabot, rajta az egyik öreg beltéri ajtóval... Marha dizájnos, a megsárgult festésű, opálüveges 80x200-as ajtó egy 100x 230-as lukban lengedezve...

alkottunk egy látszólagos zárat is, amivel be lehet lakatolni, de egy tökösebb  gall simán beszakítja egy gyomorból felhozott köpettel. Csak látszat. Ezért evakuáltam is a szerszámokat a házból. 

Délután a nagy maló közben előkerült egy eléggé ittas falubáli. Mondván, hogy az egyik házból (halódo agysejteinek összes titokzatosságával mosolyogva nem árulta el melyik házból) üzenik, hogy ne zörögjünk már annyira. Elvégre vasárnap van, béke, templom, szeretet. Meg mindenki részeg, hiszen otthon kell lenni egész nap... Amúgy valóban. Kis hallgatózás után fel is tűnt, hogy nem hallom az amúgy folyamatos kertitraktor, fűnyíró, motorfűrész, cirkula zajokat... Ezért aztán üzemen kívül helyeztem a bontókalapácsot és innentől csendesebb tevékenységet folytattunk. Például a bontottégla kihordása. 

Goska belejött a bontásba. Megfosztván azt Einhelltől kézzel vágódott a konyha-nappali közti nemkívánatos falnak. Pörölycsapásaival ki is vágott egy komolyabb 2m2-es lukat. Egész érdekes, eddig nem tapasztalt viselkedést hoz elő belőle ez a ház... 

Feltűnt az öreg extulaj is, aki szerint a repedések az északkeleti falon 2 éve télen jöttek (vajon akkor szedték le a régi istállót az oldaláról? A gerendák helye ott van.) Ha ez igaz, akkor a fal bizony reped, és valószínűleg mozog is. Ha igen, akkor szopimopi, meg kell vasazni az épületet. Nemkívánatos. Sajna az öreg nem a legjobb információforrás. Kb elitta már az agya javát. :( Amúgy egy kedves aranyos öregember, csak fenntartásokkal kell kezelni az infót amit ad, bár nem látom okát, amiért lódítana a repedésekkel kapcsolatban. A mostohafia szerint a fal repedt "amióta az eszét tudja". Vajon kinek van igaza? 

Szóval, eredményes hétvége volt. Van ajtónak luk, van padlásfeljáró, folyamatban a fal2 bontása, eltávozott a gázcső és vízcsövek... Minden Ok. 

Kedden mejön a bejárati ajtó meg irgalmatlan mennyiségű anyag. Behordani egy öröm lesz, felemelni őket a kb 180 magasban lévő ajtóig. Tutti kivállasodok, dehát, ez van. 

Elvileg kedden megkapjuk a sittkonténert is, lehet végre kiburogatni a törmeléket. Csak a vízórás jöjjön már, cserélje ki a szétfagyott órát, és akkor tudok már ragasztót, maltert, betonyt keverni. azt az ajtót be kell tenni valahogy, aztán jöhet a víz - villany. :D 

Péntek, megkaptuk a kulcsot (ami az ajtót nyitja, ami nem a mi telkünkön van... x) ) Átnéztünk mindent, meglestük a szétfagyott vízóra szerencsétlen elhelyezését (a szomszéd pincelejárójában van) és kb ennyi.

Szombat; akkor csapjunk bele! Kimegyünk, létrával be a házba az ablakon át. Mondom az asszonynak, ne használja a nem-miénk bejáratot, mert a Kopasz jön és kiveri a hepajt. Persze, nőböl van, neki Juszt arra kellett mennie. Jött is a Kopasz (ez komolyan figyeli az ajtót a 600m-re levő házából??!) háborog. 

Nekiláttunk megböködni a falakat itt-ott, leverni a vakolatot itt-ott, villany híjján kalapáccsal és vésővel. 

Letakarítottam a megázott mennyezetet (kb 1 negyzetméter) a hálóban, és szomorúan látom, hogy a deszkák megrohadtak ott, már nincs mibe fogni a szögeknek. Le nem fog esni, de nem csimpaszkodnék bele. (Felülről sem épp javítható, ez a tető vége, és a koszorúgerendákat összetartó böszme nagy gerenda épp ott megy. Később mondjuk nem árt azzal a gerendával valamit kezdeni, mert igencsak el van rohadva... a tető többi része ép, de ez... Hát, itt ázott be a a tető...)

Közben a Kopasz megjött és felszerelt egy brutál L vasakból álló zárat a bejáratra. :D Jókat röhögtünk magunkban, mert elől már simán ki-be jártunk létrával.

Ezt tette fel a hőn szeretett Kopaszunk:

Elkezdtük bontani a két cserép sparheltet. Próbáltam egyben megementeni a cserepeket, hátha valaki tud vele valamit kezdeni, ed nem sok sikerrel jártam... Egy kissebb sparheltet mondjuk ki lehet hozni belőle... :D 

Délután vásároltunk. Sikeresen hazavittünk 3 db leárazott Cassen beltéri ajtót a Swift tetőcsomagtartóján. :D Csóri kocsi mit ki nem bírt már...

Vasárnap. Nagy lendülettel szétcsaptuk a két sparheltet. Irglmatlan mennyiségű törmelék keletkezett, a franc se érti. 15 db 80L-es törmelékeszsák (persze nem tele, szét is szakadna... ) lett tele, és még van egy kupac, egy ember magas téglarakás, (minek mentem meg, a fene tudja, de ki tudja... kerti grillnek, vagy a pincébe járólapnak jó lesz) meg a kát kupac cserép amit remélem valaki elvisz... ha mást nem az ajtó meg a sütő érdekelheti. 

Jártunk a padláson is, a és hívjuk is a kéményest. Szerintem újra kellene rakni a felső részét, meg egy komoly takarítás sem fog ártani. A két megmaradó cserépkályhát is át akarom nézetni. Kell egy új gallér a kémény köré, mert ott beázunk a szomszéd szerint, (jófej volt, tett oda egy bébikádat... :D ) illetve akkor már felrakatom a szennyvírendszer szellőzőjét is. Kellene pár cserép is... Honnan is veszek ilyen cserepet??

Ma (hétfő) jó eséllyel lesz villanyunk. Ez örömteli. Vihetem a dildozert és bonthatok falat. Muhahahhaaa

Hivatalosan is tulajdonosai vagyunk a teleknek, meg rajta a kőrakásnak. 

Beszereztem némi cuccot, mint vízóra, pár cső, létra, ilyenek. Újabb elemekkel egészült ki a már amúgy is ilyesztő méretű szerszámos... (Hell, man's gotta have a hobby!)

A ház kipakolva vár minket, a bejárata a szomszéd felöl lelakatolva. :) Ez egyre jobb. Remélem az áramszolgáltatónak sikerül hétvégere életet lehelni a 100 éves drótokba, és hogy azok nem fognak fekete csíkot maguk után hagyva elpárologni a falból, mikor behörrentem a bontókalapácsot. 

Kis szerencsével hétvégén már ki is vágom a bejáratnak valót, illetve bekötöm a vizet, hogy ne a szomszédtól kelljen kunyerálni egy vödör malterra valót. Hamarosan feltöltök pár tonna képet és megosztom a linket. 

Íme pár kép:

Ez az északi konyha, illetve az ajtó a déli konyhába... Itt lesz a mi előszobánk, meg a baloldali fal kivétele után padlásfeljáró.

Ez a régi bejárat a Kopasz földje felől. Le kell falaznom, sajnos.

Ez a szoba amelybol a baloldali fal kivétele után (egybenyitva a konyhával) lesz a nappali és ebédlő - konyha.

Ez a kályha remek állapotban van.

ez meg a másik szoba, ez fel lesz darabolva egy hálóra, fürdőre, illetve egy része egybe lesz nyitva az előszobával. 

Ez meg a kilátás a Kopasz földjére és tovább. Jó időben kb Zabierzow-ig ellátni, ami 12km.

Sajna csak ez az egy ablak van itt...

Bontani kell majd. Ki fog bontani? ÉN!.

Van egy olyan elképzelésem miszerint, még akkor is olcsóbban jön ki az ember, ha megveszi a szerszámot amivel dolgozni kell és megcsinálja maga. Ha ezt lefordítjuk bontásra, akkor ez egy bontókalapácsot jelent. Ilyet már a Tesco is árul, kb 10000 forint, de azért én ettől profibbat akartam. Később is jól jöhet.

Heteken át kutattam a netet, és próbáltam kitalálni melyik márka mely modellje lesz az überideális bontógép.

Végül az Einhell mellett döntöttem. Több típust is körbeszagláztam, és végül a szerencse döntött. Egy csóka feltett a netre egy piros Einhellt (az a pro verzió) ami a boltban állt sokáig, mint kiállítási darab. Soha nem fúrt, nem bontott, működik. 1 hónap gari. Féláron. Megvettem.

Muhahaha

Hát:

 Kell pöce, vagy valamilyen tisztító. Vannak erre megoldások kérem... Soha nem is gondoltam volna, hogy ezt lehet ennyire továbbfejleszteni. Nálam a pöce, az egy 10 köbméteres betonytartály amit két-három izzadó, barnára sült csóka csákányoz, aztán zsaluz, végül beönt betonnal. Ha legális, akkor ügye zárt, de akkor hamar feltelik, havonta lehet üríteni, ha nem az... nos, ki megy le oda és nézegeti, hogy van-e luk, repedés a falban?

De ez drága, nehéz, sokáig tart, és legfőképpen irdatlan méretű, ami egy szabálytalan alakú teleknél már probléma.

A szabályok:

 - telekhatártól 2m,

- háztól 5m

- kúttól (amelyből isznak) 30m

- gyümölcsfától 3m.

Ezek alapján berajzoltam a telken, hogy hová is fér... hát nem túl nagy a hely. Ráadásul pont ott kéne keresztülhajtani a kocsival, ami nem biztos, hogy jót tesz a műanyag cuccoknak. (Merthogy műanyagból van ám a XXI. sz. derítője.)

Megoldás: Miniatűr biológiai tisztító, ami ügyesen megtisztítja a vizet és elszivárogtatja a földbe. A tisztított vízez lehet tárolni is, és felhasználni mondjuk öntzésre, kocsimosásra. Nem remek? Az egész cucc, egy kb 1m3-es tartály, ami ülepít, baktériumokkal tisztít és szűr, aztán egy tartály ami a szűrt vízet az újrahasználáshoz tárolja, és egy 1.5 m hosszú 50 széles műanyag valami ami rácsos szerkezete segítségével elszivárogtatja a vizet. (egyszerűbb elszivárogtató: sima 110-es pvc cső bevágásokkal. De ebből sok kell, ami egy elég nagy terület, ami ügye nekem nincs.)

És ez elfér. És jó. És eko, meg minden. Már csak az önkormányzatnak kell engedélyezni, ami annyi, hogy ha nem válaszolnak 30 nap alatt, akkor engedélyezett. Ha igen... akkor baszhatod.

Nna, ez egy fejlövés...

Irány a bank, kellene zsé. Van egy masik lakásunk ami magasabb értékű, ezt beterhelnénk, hogy megvegyük ezt a nagyon olcsó (ilyen kalamajkával nem csoda, hogy lement 120-ról 40-re.... és még alkudtunk. :D ) házat, aztán felújítsuk.

Bank bólogat, persze, remek, semmi gáz.

Megkötjük az előszerződést.

Bank visszaszól, bocsesz... a házban két család lakik, ti csak egy felét veszitek meg, de az önkormányzatnál ez a ház egy címen szerepel. az elmúl kb 50 évben senki nem választotta ketté... Uff.... remek. Irány a másik bank, közben ketyeg az óra.

Másik bank: Persze, remek, adunk.

2 hét múlva: várjatok már, nincs ajtó...? hát az nem lehet, ajtótalan házra nem adunk pénzt....

Ok. az első bank felajánlotta, hogy vegyük fel a pénz szabadfelhasználású kölcsönként és amikor megvan a szeparáció (külön cím, egyebek) akkor átalakítható. Az eredeti 6.8%-helyett 3 hónapig 8.1% lesz a hitel. Az mennyi pénz? havi 40 zloty. Ok, bassza nyúl, csináljuk!

Itt vagyunk most. Állítólag lesz pénz.

Másik szál: Leszek-e én (is) tulajdonos.

Amíg lakásvásárlási hetelről volt szó, addig nem lehettem. Most lett új munkám (hehe, itt a közelben) és így én enm vehetek fel hitelt. Ha nem én veszem fel, akkor nem lehetek tulaj. Ok. Logikus.

Aztán lett az, hogy nem lásvásárlási hitel, én is lehetek tulaj! Hohóóó, 50%-ot ide nekem!

De kiderült, hogy hivatalos szinkrontolmács kell az ügyvédnél, hogy én is legálisan tulaj lehessek, mivel nem vagyok lengyel... Jó, tudok is szinkrontolmácsot, sőt, az összes adóhoz, illetékhez képest nem is brutál az összeg amibe 2 óra magyar-lengyel tolmácsolás kerül, de ehhez új előszerződés kell... és mindez kiderül hetfőn, mikor kedden írjuk alá a papírokat.

Maradok nincstelen.